---

Rögtön az elején le kell szögeznem, hogy a meggyből készített sherbet,olyan a perzsáknak, mint nekünk a málnaszörp.   Míg nekünk a nagymama málnaszörpjének édes emléke mezítlábas nyarakkal karöltve  ,melengeti a szívünket, addig a  perzsa emberek a meggy sherbet, édes, rózsaligeteket idéző, ízére gondolnak vissza szívesen. Arra, amikor forró nyár volt, és ők ültek a diófa, vagy az eperfa  árnyékában, megannyi kedves emberrel beszélgetve, folyt a szó, s úgy  peregtek  a végtelennek hitt idő homokszemcséi, mint az olvasó gyöngyszemei. Másoknak, talán a gyerekkori kertek jutnak eszükbe, nagymamák, kik körbekínálták a rubinvörös hűsítő nedűt. Vagy csak szerető  anyák, kiknek simogató keze , emlékként él csupán, kiknek hangja milyen is volt, nem tudod már… Csak álmodban, ott, amikor a messzeringó gyerekkorod világa látszik a távolban.

Jelentsen bárkinek  ,bármit  is a meggy sherbet, annyi szent, hogy nincs nyár , és kebab sütögetés nélküle.  Ha a jósorsod Iránba sodor egy kis kebab sütögetésre, jó eséllyel kortyolgathatod a Sharbat-e Albaloo-t.

Dübörög a meggy szezon,érdemes kihasználni, és rögtön két legyet ütni egy csapásra, és meggylekvárt is főzni! A lekvár receptjét itt találod:Perzsa meggylekvár-Moraba-ye Albaloo-

Ha ismerkednél még a sherbetek-kel, itt megteheted:Perzsa rózsavizes rebarbara sherbet -Sharbat-Eh Rivas

Citromos birsalma sherbet-Sharbat-e Beh Limoo

Azték zsálya sherbet az egészségünkért- Sharbat -e Tokhme Sharbati

Frissítő Ecetes Menta Szirup-Sharbat e Sekanja

A nyár itala-Hűsítő Hibiszkusz Serbet

Meggy sherbet-Sharbat -e Albaloo

Hozzávalók: Lásd itt:Perzsa meggylekvár-Moraba-ye Albaloo-

Elkészítés: (Katt a fenti linkre:))!

Egészen a harmadik pontig megegyezik a lekvárfőzésével. Fél óra főzési idő elteltével, öntsük le a felesleges levet a készülő  meggylekvárunkról.  Öntsünk hozzá 2 e.k rózsavizet, keverjük el. Hagyjuk hűlni. Töltsünk belőle megfelelő mennyiséget(attól függően mennyire édesen szeretnénk)poharakba, öntsük fel hideg vízzel és máris fogyaszthatjuk.

Noosheh Jan!

Drága Olvasó! Köszönet, hogy itt voltál! Tarts velem legközelebb is! Várlak a blog Facebook oldalán is, mert van neki!