A teheráni nyáresték hangulatához hozzátartozik, hogy ha az ember elindul otthonról, és útközben megéhezik, számtalan lehetőség közül választhat, ha éhségét csillapítandó enne valami jót, valami különlegeset. Nem lesz nehéz dolgunk, viszonylag hamar fogunk utcai ételekbe botlani.

Ezzel az étellel Darrusban, egy kis park melletti utcai étteremnél találkoztam először. Szeptemberi meleg nyáreste volt, a város száraz és poros levegője ételek illatával keverdett.

A kispark közepén szökőkút csobogott , a körülötte szétszórt padokon üldögélők pedig láthatóan élvezték , hogy a forró nap után valamelyest enyhült a hőség. A nap már lebukott, de a város még korántsem készült nyugovóra térni.

A kis park mellett , az úttesten sorakozó asztaloknál és székeknél lassan megteltek a helyek. Az esti élet ilyenkor kezd igazán felpezsdülni Teheránban. Az emberek kiszabadulnak a lakásokból, találkoznak a barátaikkal, beszélgetnek és persze esznek valami finomat. A levegőben terjengő illat engem is odacsalogatott. Szakavatott orrú irániak pedig azonnal tudják, hogy a levegőben terjengő illat nem lehet más, mint a Jabool Babool- a serpenyős májragu. Kimondva-dzsabul babul, olyan, mint valami mesebeli varázsige, pedig nem mese ez gyermek. Bevallom , nekem akkor még nem sokat mondott ez a név. A perzsa konyhában azonban mindig akad valami új, valami meglepő, amivel az ember még korábban nem találkozott. Éppen ezért szerettem annyira Teheránban élni: a hétköznapokban is lépten-nyomon új ízekre és ételekre bukkantam. Ez az újabb utcai étellel való találkozás csak megerősített benne, mennyire sok arca van az iráni gasztronómiának.

Fontos leszögeznem, hogy ennek az ételnek sokféle változata létezik. Némely változatba belekerül a bárány veséje, szíve és a tüdeje is. Az általam megkóstolt étel csirke és báránymájból készült. A májat gazdag, hagymás alapon pirították, sóval, borssal, kurkumával ízesítették, majd a végén paradicsommal sütötték össze.

Frissen, forrón fémtálakba szedték, friss iráni kenyeret adnak mellé, hisz van szaftja rendesen, savanyúságnak pedig khiar sourt-azaz ecetes uborkát kínáltak hozzá.

Egyszerű alapanyagok, semmi különösebb hókuszpókusz-mégis olyan étel a végeredmény, amelynek az íze és az illata ott marad az ember emlékezetében.

Ami engem különösen megfogott , az az egész jelenet volt. A park, a szökőkút vizének csobogása, az esti nyüzsgés, a serpenyőkből felszálló illatok, és az a természetesség ahogyan az emberek birtokba vették az utcát. Nem kellett különleges alkalom ahhoz, hogy valami finomat egyenek, elég volt egy kellemesen langy meleg este, egy kis séta és máris ott ültek az utcai étkezde asztalánál.

Talán éppen ez az, amit annyira szeretek az iráni gasztronómiában:az étel nem csupán az otthoni asztalokra kerül, hanem szervesen hozzátartozik a mindennapi élethez.

Egy-egy fogás mögött pedig sokszor ott rejtőzik egy utca, egy városrész, egy nyári este vagy egy emlék , amely évekkel később is elevenen él bennünk.

Most pedig elmesélem, hogyan készíthetjük el ezt az egyszerű, mégis karakteres iráni májragut.

A fotókon látszik, hogy nem kis mennyiséget készítenek és adnak el estéről -estére. Teherán, szerinten minden vendéglátós álma . 🙂

Kell-e mondanom, hogy mennyei volt? Pedig én nem vagyok egy máj rajongó.

Jabool Babool-Iráni serpenyős májragu

Hozzávalók

Csirkemáj

Báránymáj

fehérhagyma

Paradicsom

kurkuma, só, bors

Olaj a sütéshez

Muzsika: 1 Hour Joyful Persian Instrumental Music

Elkészítés

A hagymát apróra vágjuk , majd kevés olajon aranysárgára pirítjuk. Megszórjuk a kurkumával , és egy mkis ideig együtt pirítjuk , hogy a fűszer színe és aromája felszabaduljon.

A megtisztított, lehártyázott és feldarabolt csirke és báránymájat a hagynás alapra tesszük, sózzuk, borsozzuk, majd időnként megkeverve pirítani kezdjük.

Amikor a máj már félig megpuhult, hozzáadjuk az apróra vágott paradicsomot, és addig főzzük, míg a máj megsül, a paradicsom pedig levet engedve szaftot képez az olajjal.

Arra azért ügyeljünk, hogy a maáj ne sűljön túl, mert akkor könnyen kiszaáradhat. Frissen, melegen kínáljuk.

Nooseh Jan!

Drága Olvasóm!

Köszönet érte, hogy itt voltál! Várlak, főzzünk együtt legközelebb is!