A zalzalak Irán több vidékének őszi gyümölcse. Megtalálható az északi Kaszpi-tenger mellékén, a Zagrosz hegyvidékein és Fars tartományban is. Különösen érdekes a kelet-azerbajdzsáni Maragheh vidéke, ahol a környező hegyeken vadon is terem, és sárga, piros, illetve sötétebb termésű változatai is előfordulnak. A gyümölcsöt Irán-szerte ismerik, de a különböző tájakon nem feltétlenül ugyanazon a néven nevezik.

Zalzalak – egy különleges őszi gyümölcs Iránból

Amikor Iránban az ősz beköszönt, a piacokon és az utcai árusoknál olyan gyümölcsökkel is találkozhatunk, amelyek számunkra teljesen ismeretlenek. Ilyen a zalzalak is, a galagonyafélék egyik ehető termése.A képen látható sárgás, apró gyümölcs a Crataegus azarolus, vagyis az azarolgalagonya termése. Perzsául zalzalak-e zard , azaz sárga zalzalak néven is találkozhatunk vele. A faj természetes elterjedési területe a Földközi-tenger vidékétől Iránig húzódik. A zalzalak első látásra talán egy apró almára vagy valamiféle naspolyára emlékeztet, de az íze egészen más. Éretten is lehet savanykás, fanyar, kissé összehúzó, ugyanakkor kellemesen gyümölcsös. Talán éppen ez a fanyarság teszi olyan érdekessé.

Iránban többféle galagonyafajt is zalzalaknak neveznek, ezért a név nem feltétlenül egyetlen botanikai fajt takar. A sárga, narancsos és piros termésű változatokkal is találkozhatunk.

Hogyan fogyasztják?

A zalzalakot frissen, önmagában is fogyasztják, egyszerű őszi csemegeként. Emellett készítenek belőle morabbát,vagyis iráni gyümölcslekvárt/dzsemet is.

A zalzalakból készült lekvárnak több változata létezik: van, ahol a gyümölcsöt egészben, magostul főzik meg, máshol a magokat eltávolítják. A savanykás gyümölcsből szirup és lavashak, vagyis szárított, savanykás gyümölcspaszta is készülhet. Ez utóbbi különösen jól illik ahhoz az iráni ízléshez, amely a savanyú és fanyar gyümölcsöket is nagyra értékeli.

A zalzalak nemcsak érdekes, hanem tápanyagok szempontjából is figyelemre méltó gyümölcs. A Crataegus fajok terméseiben C-vitamint, karotinoidokat, flavonoidokat és más polifenolos vegyületeket is kimutattak. Ezek közül több antioxidáns tulajdonságú. A pontos vitamintartalom azonban nagyon változó lehet fajtától, termőhelytől, érettségi állapottól és termesztési körülményektől függően, ezért a zalzalakra nem érdemes egyetlen, minden példányra érvényes C-vitaminértéket megadni. A gyümölcs jellegzetes fanyarságához többek között a benne található tanninok és polifenolok is hozzájárulnak. A Crataegus fajok gyümölcseiben flavonoidokat, fenolos savakat és proantocianidineket is azonosítottak.

Zalzalak az iráni konyhában

Talán éppen az a legszebb benne, hogy a zalzalak nem valami különleges, csak ünnepi alkalomra elővett egzotikum, hanem egy olyan gyümölcs, amely szorosan hozzátartozik az iráni őszhöz.Egy marék friss zalzalak, egy üveg belőle készült morabba vagy egy darabka savanykás lavashak – mind ugyanannak az iráni ízlésnek a részei: annak, amelyik szereti a gránátalma savasságát, a zereshk fanyarságát, a limoo omani karakterét, és amelyben az édes mellett mindig ott lehet egy kis savanyú, fanyar vagy pikáns ellenpont.Számomra éppen ezért érdekes a zalzalak: egy apró gyümölcs, amely első pillantásra talán nem ígér sokat, mégis rengeteget elárul arról, hogyan gondolkodik az iráni konyha az ízekről.