Beköszöntött a tél. Az igazi, a zord, jeges széllel és hóval . Odakünn a hópelyhek vígan kergetőznek a szélben. A lelkemben szerelmes tavasz van, Shadmehr Aghili-Taghdir c. gyönyörű dalának köszönhetően. Ezt hallgatom most a teraszajtó előtt állva, gyönyörködve a havas tájban,s közben lelki szemeimmel az Alborz -hegység hófödte csúcsát látom.
Hiányzik a hegyem! Hiányzik a rituálém, ahogyan minden reggel , kávésbögrémmel a kezemben félre húztam a függönyt, s megnéztem, a város fölé magasodik -e még, büszkén, olyan büszkén, ahogyan csak ő tudott. Csak gyönyörködtem benne minden áldott reggel,s ő minden reggel újabb arcát mutatta meg nekem. Mert minden reggel más arca volt. Más arca volt, mikor árnyékot vetett rá egy felette álló felhő, más volt esőben, és más napsütésben. Más volt hóban és fagyban, és más, rekkenő hőségben. Leginkább azt az arcát szerettem, amit zivatarok után mutatott meg nekem. A szivárványokkal tarkított, hirtelen felderülőt, felette a szikrázóan kék éggel.
Jó nagyot kortyolok a mentateámból , majd résnyire nyitom a terasz ajtaját. Érezni akarom a hó illatát. Olyan ritka vendég mostanság. Kilépek, és egy szívecskét rajzolok ujjaimmal a hóba. S közben meg is van ,mit fogok ma főzni. Egy rendkívül vitamindús, kifejezetten téli, tápláló, egészséges egytálételt. Egy igazán iránit! Hüvelyesekből, zöldfűszer növényekből.
Bármennyire furcsa, az Ash Reshteh keretbe foglalta Iránban tartózkodásom 5 évét, a legelső találkozástól az utolsóig..
Legelőször ramadán idején találkoztam vele, naplementekor, mikor az esti imát jelző Azan hangjai betöltötték a várost és a szíveket, végét jelezvén az aznapi megpróbáltatásoknak, s kezdetét a böjtöt megtörő lakomának, az Iftárnak. Sorra kinyitottak az éttermek és a kifőzdék,s az egyik ilyen kifőzde előtt az utcán hatalmas kondérból árusítottak valamit. A fiatal perzsa fiú egy óriási merőkanállal a kezében kiabálta :-Ash, Ash! Közelebb léptem, de a kondér tartalma kicsit sem győzött meg,nem akartam megkóstolni. Leginkább a tetejét borító hófehér és fekete valami szaga tántorított el. Akkor még fogalmam sem volt, mi is lehet az.
Pedig az Ash Resteh egyike Irán leghíresebb leveseinek, mely csicseriborsóból, vörösbabból és lencséből készül, a jellegzetes Resteh tészta és sok friss fűszernövény hozzáadásával. Állaga sűrű, főzelékszerű .
Maga a szó-„Ash ” -sűrű levest jelent, míg a „reshteh”-tésztát.
Az Ash Reshteh, tápanyagokban gazdag étel, gyakran főételként fogyasztják. Utcai árusoknál hideg télen és forró nyarakon, egyaránt megkóstolhatjuk.
Az Ash Reshteh a perzsa kultúra jellegzetes, meghatározó étele. Ha van étel, mely közelebb hozza az embereket Iránban, az abszolút az Ash Reshteh. Minden iráni ember szívében , különleges helyet foglal el .Nincs vendégség nélküle, és ha egy iráninak azt mondják, Ash Reshteh -t fogunk vacsorázni, azonnal elhangzik a válasz, mely nem lehet más csak az:”Tudod, mennyire hiányzik nekem az Ash Reshteh!”
Az Ash Reshteh főzése a vendégek számára, a vendégek iránti tisztelet jelének tekinthető, mivel készítéséhez időre és különleges gondosságra van szükség.
De főzik akkor is , ha valaki hosszú útra indul, a család és a meghívott rokonok, barátok, ezzel az étellel kívánnak kellemes utat neki.
A perzsa újév ünnepkörében is kiemelt szerepe van ennek a levesnek. Úgy tartják, a benne lévő tészta szerencsét hoz az újévre, a már megfőtt tészta kacskaringóssága, az élet útjainak kacskaringósságát jelképezi.
A tésztát egészben kell a levesbe tenni, mert ha széttörjük-a hiedelem szerint-az emberi életet törjük ketté, rövidítjük meg. (és ha mindez nem lenne elég, még a vagyonunkat is megfelezzük.:(
Mindezek tudatában, másodszor már vacsoravendégként kóstolhattam volna, ha elég bátor vagyok, de újfent kihagytam. Sunyi módon tányért cseréltem a férjemmel, így ő két adagot volt kénytelen megenni.
A harmadik alkalom ünnepélyes volt és gyönyörű. Megfáradt vándorként találkoztunk ismét az Ash és én, a varázslatos Iszfahánban. Az Abbaszi Hotel édenkertjében teáztunk, bódítóan édes viola illatban.
Az étlap tanulmányozása közben azonnal szemet szúrt, hogy már megint itt van. Úgy látszik nem szabadulok tőle. Ott állt fehéren feketén, Ash Reshteh. Gondoltam egy merészet, ha már itt van az étlapon, miért ne? Szóval bedobtam magam a mély vízbe, és egy életem egy halálom, rendeltem egyet . Az óvatos első kanál után jött a második , de még mindig nem tudtam mit kezdeni vele. Üdítően savanyú volt, és a zöldfűszer növények sokaságától különleges illatot árasztott . A bab, a csicseriborsó és a lencse triumvirátusa bátorítóan kacsingattak rám. Kezdett ízleni, csak ne lett volna rajta az a fehér trutyi. A Kashk. Azaz a tejsavó. Az ízét a mai napig nem szeretem. Ha csak tehetem joghurttal helyettesítem. A fekete trutyiról is lehullott a lepel, ő volt a mentás olaj. És hiába a hüvelyesek tömkelege, hála a mentás olajnak, nem okoztak felfúvódást! Hát, a megvilágosodás mindig csupa meglepetés!:)
Közben eltelt néhány év, de szerelmünk töretlen, nem tudták kikezdeni a szürke hétköznapok. Sőt, olyannyira megkedveltük egymást, hogy Yazd történelmi városában turistaként barangolva még sorba is álltam érte.
Végül pedig kedves iráni barátaink főzték meg nekünk , búcsúebédként, karaji kertjükben. Hiszen hosszú útra indultunk, 5 év után, végleg elhagytuk Iránt. 5 év elég volt hozzá , hogy az Ash Reshteh, az én szívemben is különleges helyet foglaljon el.
Ma már tudom, ott lesz benne mindörökre.
Aash Resteh- Zöldfűszeres tészta leves
Hozzávalók:
15 dkg vörös bab (minimum 2 órára beáztatva)
15 dkg csicseriborsó(minimum 2 órára beáztatva)
15 dkg lencse
1 póréhagyma zöld része, apróra vágva
2 t.k kurkuma
só, őrölt bors , ízlés szerint
víz( az elpárolgó vizet mindig forróval pótoljuk!)
Zöldfűszer növények:( mindegyiket apróra vágjuk)
( Több tonna pihen összevágva a fagyasztómban sorsára vágva:))
2 nagy csokor petrezselyem
2 nagy csokor koriander levél
40 dkg spenót( ha nincs nagy levelű, megteszi a bébi spenót is)
20 dkg resteh tészta( ez egy perzsa tésztaféle, helyettesíthető durum spagettivel)
1 e.k liszt
A tetejére:
olaj
a karamellizált hagymához 4-5 fej saláta hagyma
darabolt, olajban pirított fokhagyma
A mentás olajhoz:
3 e.k olívaolaj
3 e.k szárított menta
Tejsavó vagy sűrű, natúr joghurt
Elkészítés:
- Egy nagyobb edényben felhevített olívaolajon egy fej apróra vágott hagymát aranysárgára pirítunk. Megszórjuk 1 teáskanálnyi őrölt kurkumával. Elkeverjük.
- Beleöntjük a leszűrt babot és a csicseriborsót , annyi vizet öntünk rá amennyi ellepi, lefedjük, és lassú tűzön, egy órán keresztül főzzük. Az elfőtt vizet pótoljuk, mindig annyi víz legyen rajta , amennyi ellepi.(a lencsét később adom hozzá, mert az előbb megpuhul, minta bab és a csicseriborsó)
- Ha félig megpuhult a bab és a csicseriborsó ,öntsük hozzá a lencsét, ízesítsük a kurkumával, egy kevés őrölt borssal. Adjuk hozzá az apróra vágott zöldfűszereket és a Resteh tésztát.(nem kell összetörni) Fedjük le, és 30 percig főzzük tovább. Az elfőtt vizet pótoljuk, ügyelve arra, hogy sűrű, főzelékszerű ételt kell kapnunk végeredményül, és ,hogy a tészta is fog még vizet magába szívni.
A főzési idő elteltével, a lisztet keverjük ki annyi vízzel, hogy csomómentes legyen,merjünk rá egy keveset a forró főzővízből, keverjük össze, majd borítsuk bele az ash-ba.(eltérően a többi ash-tól, nem főtt rizs sűríti be a levesünket.) Keverjük el. Forraljuk össze. Vegyük le a tűzről , merjük tálkákba és tálaljuk.
Készítsük el a tetejére a sült hagymát(piyaz dah)
A vékonyra szeletelt hagymákat tegyük lobogva forró vízbe és 10 percig forraljuk. Vegyük le a tűzről, szűrjük le. Borítsuk papírtörlőre, és itassuk le róla a felesleges vizet. Egy serpenyőben hevítsünk olívaolajat ,és 20 -30 perces procedúrával süssük aranysárgára a hagymákat. Szórjuk meg kurkumával, borítsuk papírtörlőre és itassuk le róla a felesleges olajat. Tegyük tálba.
Majd jöhet az olajban pirított menta (nana dah)készítése
Egy felforrósított serpenyőbe öntsük bele a 3 e.k .olívaolajat, keverjük hozzá a szárított mentát, 1-2 percig pirítsuk míg az olaj feketévé válik, majd gyorsan zárjuk el alatta a tüzet, nehogy megkeseredjen.Öntsük egy tálba, tegyük félre tálalásig.
Tálalása: karamellizált hagymával, tejsavóval(kashk) és a páratlan ízű mentás olajjal a tetején.
A kashkot egy kevés forró vízzel összeforraljuk, úgy tesszük a tetejére.
Noosheh Jan!
Drága Olvasó! Köszönöm, hogy ma is velem tartottál! Főzzünk együtt legközelebb is! A blog Facebook oldalán is várlak!
Vélemény, hozzászólás?