Biztos vagyok benne, hogy a piszácia egy olyan gyümölcs, melynek termését mindenki ismeri,viszont csak kevesen tudják, hogy mi fán terem. Növényként pedig még annál is kevesebben látták.
A pisztáciafa ( Pistacia vera) a szömörcék családjába tartozó, legfeljebb 10 méteresre megnövő, lombhullató fa. Lehajló ágai sokszor támasztékot igényelnek. Dekoratív habitusával díszfaként is megállja a helyét.
A pisztácia az igazán ősi kultúrnövények kőzé tartozik,régészeti leletek alapján már i.e. 7000-ben is ismerték, fogyasztották, például a mai Törökország területén. A pisztácia eredeti élőhelye Ázsia és Kis -Ázsia, a mai Szíria, Afganisztán és főleg Irán területe.
A pisztácia termesztés a ráérősek sportja, hiszen az első termésekre 6-8 évet kell várni, de bőséges termésre csak 15-20 év elteltével számíthatunk. Egy kifejlett fa átlagosan 8-10 méter magas, és évente nagyjából20-50 kg termést hoz.
Az Iránban őshonos , ízletes magvakat a legenda szerint Ádám hozta a Földre.
A pisztácia elnevezés a perzsa pesteh szóból származik. A pisztácia jelen van az iráni irodalomban, a történetekben, a hitben, a hagyományokban és az ünnepekben egyaránt. Nincs nélküle perzsa újév, (Norooz) ,Téli napforduló ünnepe (Yalda )sem. Semmilyen ünnep nincs nélküle, mindig ott van az asztalon. Az iráni újévre készülődve szinte lépni sem lehet, akkora a tömeg a magozókban. Teherán egyik leghíresebb magozója a Tavazo. Hatalmas választékával lenyűgözi a betérőket.
A pisztáciának( Kernel pisztácia) méltó helye van a perzsa gasztronómiában, hol őrölve, hol darabolva kerül díszítő elemként a tradicionális ételek tetejére. Elengedhetetlen alkotóeleme a baklaváknak , és a Gaz nevű édességnek is.
A pisztácia Irán nemzeti büszkesége, olyan ,mint a görögöknek a feta sajt, vagy a kanadaiaknak a juharszirup.
A mai Irán területén már Krisztus előtti ötödik században is termesztettek pisztáciát, az itteni zöld magok a szakértők szerint a legjobbak a világon. Az iráni pisztácia ízvilága páratlan.
A pisztácia Irán egyik fő export cikke, évente 150.000-200,000 tonna hagyja el az országot, ezzel a mennyiséggel Irán a világ első .
Az ország pisztácia igényeinek 77 százalékát Kerman tartományban termesztik, hiszen az itteni klíma ( rövid hideg telek, hosszú, nagyon forró nyarak, alacsony páratartalom) a legkedvezőbb a pisztácia számára. De jelentős termőterületek találhatóak az alábbi városokban, tartományokban is: Yazd, Khorasan, Fars, Semman, Sistar és Belujistan, Quazvin, Isfahan és Qom.
Amikor a pisztácia megérik , külső kemény héja szétnyílik,Iránban ezt úgy nevezik, hogy nevet a burka.
Minél zöldebb a héjában ülő mag, annál magasabb az olajtartalma, vagyis annál értékesebb beltartalommal bír. A mag színe a sárgától a sötétzöldig terjedhet. A kemény burokból kikerülő magot még egy pirosas , puha réteg védi. A héj színéből következtetni lehet a termés frissességére, mert idővel a héj, egyre sötétebbé válik.
Az iráni pisztácia( fajták ,csak az érdekesség kedvéért: hosszú-Akbari, Momtaz,Badami,Ahmad Aghaei. Jumbo-Kaleh Qouchi) lényegesen különbözik a a világ más országaiban termesztett pisztáciáitól. Az Iráni pisztáciát magasabb hőmérsékleten pörkölik, melyet a magasabb telítetlen olajtartalom tesz lehetővé. Ez a magasabb hőmérsékleten pörkölés megszünteti a bakteriális szennyeződést, mely jelen lehet a nyers termésben.
Az Iránban kapható natúr pisztácia neve -pesteh khám, a pirított sózott változat pedig-pesteh shoor.
Hogy miért egyél minél több pisztáciát? Lássuk csak:
-Egy csésze pisztáciában körülbelül 713 kalória van. Ebből 512 kalória zsírokból származik, a zsírok nagy része egyszeresen telítetlen zsírsav. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak nem válnak telítetté a testben. Ezen kívül nem rakódnak le a vérerek falaira. Könnyen elégnek, nem halmozódnak fel.
-A pisztácia valóságos arginin raktár, mely fontos szerepet játszik a szervezet anyagcsere folyamataiban,továbbá segít a nitrogén-oxid szint növelésében. A nitrogén-oxid megakadályozza , hogy a vérerek falain koleszterin rakódjon le. A pisztácia fogyasztása csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyeit, napi 50-50 g .pisztácia fogyasztásával csökkenthető a vér koleszterinszintje.
-A pisztácia antioxidáns és ásványi anyag tartalma is jelentős. Tartalmaz .A-vitamint, E-vitamint és Luteint. Gazdag fehérje forrás. Napi fél csésze pisztácia biztosítja a szervezet számára szükséges ásványi anyagokat, például kalciumot, a vasat, a magnéziumot és a rezet.
Ha tehetjük, iktassuk be a napi étrendünkbe, fogyasztásával sokat tehetünk az egészségünkért!
Drága Olvasóm! Köszönet érte, hogy ma is velem tartottál! Várlak legközelebb is! Keresd a Gránátalma és Borbolyát a Facebookon is! Érdemes!
Vélemény, hozzászólás?