Ha valaki járt már Teheránban, azon belül is a Darband nevű városrészben, akkor bizonyára volt szerencséje megcsodálni és kóstolni az aszalt gyümölcsök pazar kavalkádját. A hagyományosan aszalt és feldolgozott szilva, meggy és erdei gyümölcsök látványa és íze felejthetetlen. Sétálni a Darbandon egy tálkányi gyümölccsel, kihagyhatatlan élmény!!!

Nekem a mai napig itt van a szívemben az aszalt meggy semmihez sem fogható savanykás íze.
Az aszalt meggyet Iránban sok ételhez használják, sötétvörös-majdnem fekete héja és húsa van, és meglehetősen fanyar ízű. Antioxidánsokban gazdag vitaminforrás és egészséges nassolnivaló.
Szóval ahogyan a bejegyzés elején mondtam, a szívemben őrzött ízt kerestem már régóta. Hűtőszekrényt és fagyasztót takarítottam, helyet kellett csinálnom a szabziknak:) Az idei meggyszezonról sajnos a nyaralás meg a rengeteg munka miatt sikerült lemaradnom, alig pár zacskónyi meggyet tettem a fagyasztóba.
Találtam egy alig félkilónyi adagot, kimagoztam, kiolvasztottam és azon agyaltam mit is kezdjek vele. Első ötletem egy smoothie volt, közben megnéztem egy 2006-os Napló riportot, Flipper Öcsiről. Imádtam , őt is, a Dolly Rollt is. Hogy őszinte legyek, nem tudtam könnyek nélkül nézni a képsorokat, nem láttam még ezt a riportot, a szívem szakadt meg érte! Ugyanazt a tehetetlen dühöt éreztem, amit mindig, ha az alkohol pusztítását látom. Végig nézni az önpusztítást , hogy mivé lesz egy értékes ember, mi lesz egy tehetséges , jóképű srácból….. Ne gondolja bárki, hogy egy alkoholistát meg lehet menteni… Nekem sem sikerült, ti se próbáljátok, kegyetlenül hangzik, de csak azt lehet megmenteni, aki akarja. Nem szabad rámenni erre…. Soha! Bele kell törődni és hátat kell fordítani, nagyon keveseknek sikerül csak kikecmeregni ebből a pokolból, és közben sorsok, életek, családok mennek tönkre, gyerekek sérülnek és generációk hordozzák a sebeket évtizedeken át….Bocsánat, hogy elragadtattam magam, de annyira dühít ez a fajta gyengeség…..
Szóval a Dolly Roll Vakáció c. albumáról hallgattam épp a Si bap bap du bap című dalt, Öcsi előadásában, és kiénekeltem magamból gyorsan ezeket a rossz érzéseket, jó, hogy Flipper Öcsi a dalaiban él tovább, itt van velünk.:) Nekem ugyanaz a jóképű , gyémánt torku szívtipró maradt, mint kamaszkoromban!
Valahogyan áttranszformáltam a keserű érzéseket, a fülesemben csak bömbölt a dal, újra meg újra meghallgattam, addig hallgattam, míg az összes keserűségem el nem szállt, és már olyan hangosan énekeltem, hogy a fiam lejött az emeletről…..Anyám megőrült tekintettel nézett rám….Muszály volt lejjebb tekerni a hangerőt.

Ott tartottam, hogy kimagoztam az alig félkilónyi meggyet. Lábosba tettem, ráöntöttem egy deciliternyi vizet. Ráfacsartam egy lime levét. Feltettem a tűzre, és fedő nélkül, lassú tűzön -időnként megkeverve 30 percig főztem, míg a meggy szépen levet eresztett és összeesett. Ekkor rácsorgattam 5 evőkanálnyi gránátalma sűrítményt(robe anar), alaposan elkevertem, majd ezzel főztem tovább míg a felesleges víz elfőtt és a meggy jó sötét színű lett.
Tálra borítottam, hűlni hagytam. Megszórtam darabolt zöld pisztáciával és behunyt szemmel megkóstoltam. Varázsszőnyeg repített a Darbandra, ugyanaztaz ízt éreztem , mit a szívemben őrzök. És azt,hogy isteni lett, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy reggelre az utolsó szemig elfogyott! Készítsétek el ti is, kínáljátok különleges csemegének a családnak, vendégseregnek, és üljetek fel a repülőszőnyegre, hagyjátok, hogy messzire repítsen…..

Nooseh Jan!
Drága Olvasó!
Köszönet érte, hogy itt voltál!
Várlak, főzzünk együtt legközelebb is!
Ha még nem vagy tagja a blog Remek Facebook közösségének, csatlakozz hozzánk , remek tartalommal várlak-várunk szeretettel!
Vélemény, hozzászólás?