Ha azt mondom kenyér, nekünk magyaroknak azonnal beugrik valamilyen emlék, lelki szemeinkkel máris látjuk, a ropogós héjú, világosra sütött kilós veknit, orrunkban érezzük az illatát, szinte halljuk a hangot, ahogyan letörjük a kenyér végét. Vajjal megkenjük, beleharapunk, iszunk rá egy bögre tejet, és máris rózsaszínűnek látjuk a világot.
Most képzeljük el, hogy egy olyan országban kell élnünk(végleg vagy csak átmenetileg) , ahol még csak véletlenül sem ismerik azt a fajta kenyeret, amin mi felnőttünk, amit mi szeretünk. Mindenféle más alternatíva van helyette, kissé édeskés bagett, zsemle, barbari kenyér, lavash, sangak, taftoon. Megszokott kenyeredet nélkülözni kényszerülve, étrendet is változtatni kényszerülsz, mást eszel már reggelire és mást vacsorára, mint amit otthon megszoktál. Egyre többször kerül kosaradba Mast o musir, Salad olivieh, Borani bademjoon. Rómában élj úgy, mint a rómaiak, ezért aztán egyre többször állsz sorba frissen sütött barbariért.
Egyre többet jársz helyi étterembe, egyre többet utazol, mert szeretnéd megismerni annak az országnak a varázslatos kultúráját, mely otthont adott neked.
Egy meleg tavaszi estén vacsorázni mentek a teheráni Darband( Tochal alatti városrész)egyik éttermébe. Éhesen megrendeled a szokásos Joojeh kebabodat, s a sülő kebabok illata mellett, a frissen sülő kenyér illata tölti be a levegőt. A kóbor macskák egyre közelebb merészkednek, egyik lapostetőről ugranak át a másikra, a szökőkút vizének csobogása madárdallal keveredve nyomja el az utca zaját. Egyre éhesebb vagy, s akkor pincérünk megjelenik végre a tálcával, melyen frissen sütött lepénykenyér, mast o musir, kapros joghurt , némi uborka és paradicsom van. Mellé persze forró tea jár, a nélkülözhetetlen datolyával. Táskádból előkapod a szalvétába csomagolt fél citromot, melyet midig magaddal hordasz, ha étterembe mentek, hisz enélkül nem tudod meginni a teát. Törsz egy darabot a kenyérből, ( mely szerencsére nem a nylonba csomagolt, kissé gumiszerű lavash, )belemártod a joghurtba , majd behunyt szemmel azon gondolkodsz, hol volt eddig ez a kenyér? S hol voltál te, miért nem jöttél már ide előbb, hogy megízleld ezt a csodát? Felállsz, bemész az étterembe, mész a kenyér illat után, egészen a kemencéig. Az agyagfalú kemence oldalához tapadva , a táncot járó lángok között , ott sülnek ezek a kenyerek. Szívedre tett kézzel megköszönöd, elmormolsz egy „Kheili Hosmaze-t is, majd visszaballagsz a helyedre és tovább eszel. Soha semmi nem esett még olyan jól, mint ez a joghurt , ezzel a kenyérrel. Ezután mindig ezt a kenyeret, ezt az ízt keresed. Belefutsz még Yazd városának éttermében, ott sütik előtted. Aztán évek telnek el, s te végleg hazatérsz. Ha joghurtot eszel, mindig eszedbe jut az a kenyér, s tudod, hogy egyszer majd megsütöd ,kemence híján serpenyőben. Most van egyszer…..
Serpenyős Laposkenyér
Hozzávalók(16 darabhoz)
50 dkg búzaliszt
1,5 dl meleg víz
1,5 dl meleg tej
1 e.k só
1 e.k porcukor
7 g instant élesztő
1 e.k növényi olaj
Muzsika:The Killers-Human
Elkészítés
A lisztet szitáljuk egy tálba.
Egy másik tálba öntsük bele a tejet , a vizet, és az olajat. Szórjuk bele az élesztőt, a sót és a cukrot. Keverjük el.
Öntsük hozzá a lisztet, kezünkkel gyúrjuk össze. Kissé ragacsos tésztát kell kapnunk. Borítsuk lisztezett deszkára, 10 percig gyúrjuk. Tegyük tálba, takarjuk le egy konyharuhával és tegyük meleg helyre , 40 percre, míg megkel.
Ha szépen megkelt a tésztánk, borítsuk lisztezett deszkára, és egy késsel vágjuk 16 egyenlő részre. Formáljunk kis kerek bucikat. Mindig csak az a buci legyen szabadon amelyikkel dolgozunk, a többit takarjuk be konyharuhával.
Tegyünk fel a tűzre egy nagyobb, bevonatos serpenyőt.
Sodrófával nyújtsuk ki vékonyra a tésztát, igyekezvén a köralakot megtartani.
Csavarjuk fel a tésztát a sodrófára, majd szépen letekerve tegyük a serpenyőbe. Nagylángon süssük, míg szépen felhólyagosodik.
Fordítsuk meg , a másik oldalát már csak 1-2 percig süssük. Hamar megsül, akkor jó, ha ilyen kis barnás pöttyök vannak rajta.
Érdemes a serpenyőt minden sütés után kitörölni egy papírtörlővel, hogy a bennmaradó liszt ne égjen bele a serpenyőbe.
No, elő a joghurtokkal, mártogatósokkal, vagy csak a sajttal és lekvárral! Frissen, melegen az igazi. A maradékot bátran csomagoljuk be egy konyharuhába, hogy ne száradjon ki, este még a sütőben átmelegítve is isteni lesz.
Noosheh Jan!
Drága Olvasóm!
Köszönet érte, hogy benéztél! Várlak, főzzünk együtt legközelebb is!
Vélemény, hozzászólás?